Egy vendéglátóhelyen sok tűzveszélyes helyzet apró, hétköznapi mulasztásból adódik: bekapcsolva felejtett melegentartóból, parázzsal teli hamutartóból a kuka mellett, egy olajos törlőkendő-kupacból a mosogató sarkában. Ezek ellen nem nagy beruházás, hanem egy begyakorolt napi rutin véd a leghatékonyabban. A rutin lényege, hogy a nyitás és a zárás minden nap ugyanabban a sorrendben történjen, akárki áll éppen műszakban. Az alábbiakban egy grillező-étterem napját követjük végig reggeltől zárásig, de a lépések egy kávézóban, bisztróban vagy kifőzdében is nagyon hasonlóak. Napi szinten mindez néhány percet vesz igénybe, és idővel ugyanolyan magától értetődő lesz, mint a kassza nyitása.
Reggel, az első kulcsfordítás után
Nyitáskor az első kör a kijáratoké. Az esti áruátvétel után gyakran a hátsó ajtó előtt marad egy halom üres rekesz, italos karton vagy göngyöleg, és ha reggel senki sem pakolja el, egész nap ott áll a menekülési útvonalban. A vészkijárat nyitvatartás alatt nem lehet lelakatolva, és elé sem kerülhet semmi, ami akadályozná a gyors nyitást. Ezután jön egy gyors szemrevételezés: a tűzoltó készülékek a helyükön vannak-e, nem takarja-e el őket egy kabát, egy összecsukott asztal vagy egy új dekoráció, és sértetlennek látszik-e a plomba. Ha a készüléken nyomásmérő van, egy pillantással ellenőrizhető, hogy a mutató a zöld mezőben áll-e.
A konyhában a grill és az elszívó környéke következik. A nyitó kolléga megnézi, hogy az előző este nem maradt-e papírtörlő, faszenes zsák vagy fanyárs-csomag a hőforrás közvetlen közelében, és hogy a zsírfogó tálcát kiürítették-e. A gázos berendezéseknél a szakács bekapcsolás előtt a szagra is figyel: ha gázszagot érez, a készüléket be sem gyújtja, elzárja a gázt, kiszellőztet, és szól a vezetőnek. Ha a terasz is nyitva van, ott a napernyők és a gázos hősugárzók helyzetére is jut egy pillantás, főleg egy szeles éjszaka után. Ez a pár mozdulat reggel öt percnél nem tart tovább, és a nap hátralévő részére nyugalmat ad.
Műszak közben: a forgalom és a figyelem
Csúcsidőben mindenki a vendégre figyel, és ilyenkor szüeletnek azok a gyors, ideiglenes megoldások, amelyek aztán hetekig ott maradnak. Tipikus példa a pult alatti elosztó, amelybe a kávéfőző, egy telefontöltő és egy kis hűtő is be van dugva, mellette pedig egy újabb hosszabbító lóg. Ha egy elosztó tapintásra meleg, vagy a csatlakozónál elszíneződés látszik, azt még aznap ki kell vonni a használatból. A teraszon a gázos hősugárzók palackcseréjét mindig az erre kijelölt kolléga végezze, ne az, aki éppen ráér. A dohányzóhelyen a hamutartó legyen fém, és ne a papírgyűjtő vagy a szelektív kuka mellett álljon.
Egy forgalmas estén könnyen előfordul, hogy egy új kisegítő dolgozik a teremben, aki még sosem kereste a tűzoltó készüléket. Jó szokás az első műszakja elején egyszer körbevinni: hol a készülék, hol a főkapcsoló, hol a gázelzáró, merre van a vészkijárat. Ez két perc, és így nem vészhelyzetben derül ki, hogy senki sem tudja a választ. Az asztali gyertyák és a dekoráció is ide tartoznak: a láng ne kerüljön függöny, papírszalvéta vagy száraz virágdísz közelébe.
Zárás: ami este bekapcsolva marad, az éjjel is dolgozik
Zárás után az épület órákig üres, ezért ami ekkor bekapcsolva vagy félig izzva marad, azt senki sem veszi észre időben. Faszenes grillnél a parázs és a hamu csak teljesen kihűlve, fém, fedeles edényben kerülhet a hulladék közé, soha nem műanyag kukába, és ugyanez igaz a hamutartók tartalmára. Az olajjal, zsírral átitatott törlőkendőket és kötényeket nem jó szorosan összegyűjtve, kupacban hagyni, mert bizonyos körülmények között maguktól is felmelegedhetnek; jobb, ha zárt fémedénybe kerülnek, vagy még aznap elviszi őket a mosoda. A záró ember végigmegy a konyhán: melegentartó, fritőz, kávégép és mikró kikapcsolva, a gázcsap elzárva, csak a hűtők maradnak áram alatt.
Az utolsó kör a kevésbé látogatott helyiségeké: mosdók, raktár, terasz. A raktárban az elektromos szekrény előtt ne álljanak dobozok, a teraszon ne maradjon égő mécses vagy bekapcsolt hősugárzó. Ha a záró kolléga mindezt egy rövid, a hátsó ajtóra kitett ellenőrzőlap alapján végzi, a reggeli nyitónak sem kell találgatnia, mi maradt el előző este.
Kié a rutin, és hol ér véget?
A napi kör akkor működik, ha műszakonként van egy név, aki felel érte: egy nyitó és egy záró ember. Ha mindenki felelős, valójában senki sem az, és a kör épp a legfáradtabb estéken marad el. A napi rutin a szemrevételezésig tart; a készülékek szakszerű felülvizsgálata, javítása és újratöltése már szakember feladata. Ha a tűzoltó készülékek felülvizsgálatát, karbantartását és a hozzá tartozó dokumentációt egy szolgáltató végzi, a vezetőnek elég arra figyelnie, hogy a napi kör ne maradjon ki. Ha ez a csapat szokásává vált, az éves felülvizsgálat sem talál meglepetést: a kijárat szabad, a készülék látható, a parázs kihűlt.
A napi kör mellé jól illik egy heti, alaposabb átnézés is, amelyet a vezető vagy a műszakvezető végez. Ilyenkor kerül sorra az elszívóernyő és a zsírszűrők tisztasága, a hosszabbítók és elosztók állapota, a raktári polcok rendje és a vészvilágítás, ha van ilyen az épületben. Ugyanekkor azt is megnézi, nem gyűlt-e fel csikk a dohányzóhely környékén a bokrok tövében, mert a száraz nyári hetekben ez is lángra kaphat. A heti listát célszerű a napi ellenőrzőlap hátoldalára írni, hogy minden egy helyen legyen. Ha hibát talál, a javítás tervezett időpontját is írja mellé, így a következő héten egy pillantással látszik, elkészült-e.